Szakirodalmi áttekintés

vallbanallas

fotó: Dorkó Dániel

A szociális cirkusz történetét meghatározó nemzetközi szervezet a Cirque du Monde, a Cirque du Soleil leányvállalata nevéhez fűződik az „útmutató”, ami sikeres szociális cirkuszi projektek megvalósulásának gyakorlati alapjait fekteti le. A „Community Workers Guide – How will circus lessons be life lessons”[1](Közösségi munkások útmutatója – Hogyan lesznek a cirkusz leckéi az élet leckéi) a szociális cirkusznak azt a sémáját használja, ami külső cirkusztrénerek, és a lokális kontextust behatóan ismerő szociális munkások csapatának együttműködésén alapszik. A tanulmány részletezi az együttműködés legfontosabb kritériumait, az ehhez szükséges kompetenciákat, illetve a lehetséges nehézségeket. Bár a Cirque du Monde többségében a cirkusztréner – szociális munkás tandemrendszerével dolgozik, ezek a szerepek a legtöbb szociális cirkusszal foglalkozó szervezetnél nem válnak el élesen személyi szinten. Ennek ellenére az útmutató hasznosnak bizonyul, akkor is, ha egy személyben is egyesül a cirkusztanár és a szociális szakember, mert ez akkor is két külön szerep, aminek egyensúlyban kell működnie a szakember munkájában.

Az útmutató apropóját megragadva ki kell térni egy hasonló hangvételű műre is a témában, ami egy jó gyakorlatok gyűjteménye Finnországból. A „Social Circus – a Guide to Good Practises”(Szociális cirkusz – jó gyakorlatok kalauza)[2] egy átfogó gyakorlati leírás arról hogyan hozzunk létre szociális cirkuszi projekteket, hogyan vezessük azt foglalkozásról foglalkozásra, mire figyeljünk a legjellemzőbb célcsoportok esetében és mindez hogyan járul hozzá a projekt eredményességéhez. Európában Finnorszában az egyik legelismeretebb, legtámogatttabb és legelterjedtebb a szociális cirkusz diszciplínája és az így nyert praktikus tudás tükröződik írásukban.

De korántsem kell azt gondolni, hogy csak gyakorlati útmutatók foglalkoznának a témával. A szociális cirkusz hatásainak elméleti alapjait Reginald Bolton: Why Circus works? (Miért működik a cirkusz?)[3] című doktori értekezése fektette le 2004-ben, amiben hatalmas ismeretanyagot összegez a szerző a világ számos pontján megvalósul projektek tanulságai alapján.

Bolton hat olyan területet tár fel, amik meghatározóak a gyerekek és a fiatalok szocializációja során, de sok esetben sérülnek különböző egyéni és társadalmi okokból, és amikre szignifikánsan pozitív hatással van a cirkuszi művészetek gyakorlása. A hat területnek kulcsszava az önismeret, a szórakozás, a kockázat, a bizalom, a képzelet és a munka.

Az első helyen a önismeret, önkép, önbizalom szerepel, mert létfontosságú a hátrányos helyzetű fiatalok megerősítése abban, hogy mi mindenre képesek, mi mindent el tudnak érni. A cirkusz során a különböző ügyességi trükkök megtanulásából fakadó siker aktívan járul hozzá annak az élménynek a megéléséhez, hogy „meg tudtam tanulni” és „képes vagyok arra, amire sose hittem volna”. Ezzel együtt megismerik saját határaikat, fizikailag és lelkileg, hogy mennyire tudnak kitartóak, türelmesek, koncentráltak lenni, és hogy hogyan tudják ezeket fejleszteni. Tudatosan formálják az énképüket és a magukról közvetített képet a cirkuszi előadások alkalmával is, amik szintén remek önbizalomfejlesztő hatásúak, illetve a cirkuszi közösséghez való tartozás egy pozitív identitásképző elem lehet. Főleg kamaszkorban, amikor az identitáskeresés határozza meg a fiatalok életét, ennek helyes kanalizálása komoly prevenciós és intervenciós lehetőségeket tartogat az ifjúsági munkában.

Bolton második kulcsszava a „fun”, tehát a szórakozás, a móka, a játék és a nevetés, annak a felbecsülhetetlen jelentősége, hogy jól érezzük magunkat. A gyermek játékhoz való jogát az ENSZ emberi jogi nyilatkozatának gyermekjogi része is tartalmazza[4]. Az önfeledt játék az emberi szocializáció alapja, az emberiség egyik alapvető ismérve. A játék nem csak bevonzza és megszólítja a fiatalokat, de megteremti azokat a biztonságos, tét nélküli kereteket, amikben kipróbálhatják önmagukat, a világot, és emberi kapcsolataikat. A játék jelentősége éppen így pont az, hogy nincsen jelentősége. [5]

Bolton harmadik kulcsszava a kockázat. Az kockázatkeresés a kamaszkorban elkerülhetetlen és egészséges folyamat, ami összefügg a személyes határok feszegetésével, önmagunk és a világ legyőzni vágyásával, a félelem és a veszély kezelésének megtanulásával. Ez testet ölthet drogok fogyasztásában vagy gyorsulási versenyekben és kicsapongó szexuális szokásokban (jellemzően ingerszegény környezetben ér el ilyen végleteket), de megnyilvánulhat a magasban való kötéltáncolásban, a tűzzel való játékban, a trapézról való elrugaszkodásban vagy a színpadra, a közönség elé való kilépésben is. A cirkuszban biztonságos környezetben tapasztalható meg a félelem, a kockázat és a dacolás az elemekkel.

A negyedik kulcsszó a képzelet. A gyermeki képzeletet nem kell tanítani, de támogatni kell. Bolton kifejti, hogy a fogyasztói társadalom reklámhadjáratai hogyan kanalizálják a gyermeki képzeletet, nem hagyva teret a szabad alkotói szárnyalásra. A cirkusz ezzel próbálja felvenni a harcot, és szocializációhoz szükséges egészséges fantáziatevékenységnek nyit teret, amikor egy cirkuszi előadás megalkotását teszi a gyerek kezébe. A cirkusz szimbolikus tere egy varázslattal átitatott tér, ami cirkuszi alkotófolyamatot az álmodozás, a képzelet és a kreativitás terévé teszi.

Az ötödik kulcsszó a bizalom. Ehhez tartozik a közösség összetartása, a csapatmunka, a megosztása a nehézségeknek és a sikereknek egyaránt. Ide tartozik az is, ami a cirkuszi gyakorlatban egy elkerülhetetlen velejárója a csapatmunkának: az érintés. A társak közötti fizikai érintés fontos eleme egy erős, megtartó közösség építéséhez. A cirkuszban ezen kívül a közösség alapvetően sokszínű és befogadó, amiben mindenki megtalálhatja a helyét. Ahogy az emberi piramis építésekor is kellenek nehéz csontúak és apró termetűek egyaránt, úgy ez az egész cirkuszra igaz, ahol mindenki az egyenlők közösségébe integrálódik, de tetszése szerinti szerepben. Egy közösség, amiben egyaránt odafigyel egymásra az akrobata, a porondmester, a világító, a zenész, az erőművész, a zsonglőr, a bohóc, a bűvész és mindenki, egyrészt befogadó közösségek alkotására tanít, másrészt a társadalmi sokszínűség értékelésére.

A hatodik kulcs pedig munka. Megtanulni keményen megdolgozni valamiért, amit el akarok érni. Korunk társadalmában, ahol a fogyasztói magatartás mindent azonnal akar, komoly nehézséget jelent a fiataloknak a kitartás elsajátítása. Ennek értékét nagyon jól modellezi a cirkuszi tanulási folyamat, hiszen ha egy trükköt az ember sokat kitartóan gyakorol, azt meg fogja tanulni, másképpen viszont nem. Ha sikerül, annak pedig kézzel fogható eredménye van, amit értékel a külvilág is. A tanulási gondokkal küzdő gyerekeknél különösen fontos annak az élménye, hogy ha megdolgozok érte, akkor meg tudom tanulni. Türelem, kitartás és kemény munka, erre tanít a cirkuszi gyakorlás emberpróbáló volta, ami mind a tanulás, mind a későbbi elhelyezkedésben különösen hasznos kompetenciákká tudnak válni.

Bolton részletesen kifejti ezen elemek fontosságát a szocializáció során, az ezeket ért kihívásokat társadalmunkban és a szociális cirkusz hatását a személyiség kiegyensúlyozott fejlődésére.

Marinthi Mota[6] a szociális cirkusz programok és a gyermekek emberi jogainak kapcsolatáról írt tanulmányában Boltonénál szélesebb értelemben beszél a cirkuszi programok hasznáról, mert nem csak a személyiségfejlődésre gyakorolt hatásait vizsgálja. Ő négy kategóriába sorolja a cirkusz hatásait. 1. Személyiségre gyakorolt hatások. Mota is az önbizalom és az önértékelés fejlesztését emeli ki első helyen, illetve ide sorolja a vidámság és a játék személyiségfejlesztő hozadékait is. 2. Fizikai hatások. A testtudatosság, testkép, mozgáskoordináció, mozgáskultúra és az izomzat fejlődése a kamaszkorban különösen aktuális. Ezen kívül a testi energiák levezetésének kanalizálálása egy kreatív és élvezetes tevékenységben, az agressziót is csökkenti. 3. Csoportra tett hatás. Az együttműködés, a csapatmunka elengedhetetlen a közös cirkuszi játék, a közös gyakorlás vagy a közös fellépések során. A másik ember tiszteletben tartása, a sokszínűség értékelése, türelem, bizalom és kötődés alakul ki a cirkuszcsoportokban. 4. Univerzális értékekre tanít a cirkusz. Sok minden tartozhat ide, mint például a szólásszabadság és a demokratikus, inkluzív gondolkodás.  Ezek többek között abban manifesztálódnak a szociális cirkuszi gyakorlatban, hogy az előadásokkal lehetőséget biztosít marginalizált csoportoknak, hogy megmutassák magukat, hallassák a hangjukat, kifejezzék gondolataikat, érzéseiket az előadás során. Ezzel hatással lehetnek tágabb környezetük illetve a többségi társadalom róluk alkotott – legtöbb esetben negatív vagy hamis – képére, bebizonyítva, hogy mi mindenre képesek.

Ez utóbbi kategória beemelését fontosnak tartom a szociális cirkuszról alkotott általános képbe, hiszen az előadások esszeciális részét képezik a cirkuszi munkának, ami nem egy elszigetelt, hanem egy a társadalmat formálni kívánó tevékenység.  Az így kapott képről, hogy milyen célokat tűz ki maga elé általánosságban a szociális cirkusz, nagyjából megegyeznek a különböző tanulmányok leírásai, és csak kategorizálásukban, megfogalmazásukban, hangsúlyaikban térnek el ettől, attól is függően, hogy milyen kontextusban foglalkoznak a témával. Ez a tanulmány is ezt az utat követi és a továbbiakban magyarországi konkrét tevékenységeink alapján mutatjuk be a szociális cirkusz adott környezetben legrelevánsabbnak tartott hatásait.

Szabó Márton

 

[1] Lafortune, Michel; Bouchard Annie: Community Workers Guide – how will circus lessons be life lessons, 2011, Fundation Cirque du Soleil, Canada (

[2] „Social Circus – a Guide to Good Practises” (szerk: Sofia Charlotta Kakko, Piia Karkkola) 2011, Tammerprint oy, Tampere (

[3] Bolton, Reginald : Why Circus works?, Murdoch University, Perth, 2004

[4] ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól 31.cikk. (http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=23940&noSuchEntryRedirect=viewFullContentURLString&fileEntryId=24678)

[5] Huizinga,Johan: Homo ludens: kísérlet a kultúra játék-elemeinek meghatározására, 1944, Athenaeum, Budapest

[6] Mota, Marianthi: Research project on social circus programs: how social circus programs and institutions are promoting and respecting children’s rights. (http://www.caravancircusnetwork.eu/assets/images/Caravan%20network/Publications/Miscellaneous%20-%20THESIS%20-%20Research%20project%20on%20social%20circus%20programmes.pdf)

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

w

Connecting to %s